A táplálék allergia egy olyan allergiás reakció, melynek során túlérzékenység alakul ki a táplálék valamely összetevőjével szemben. (Megkülönböztetendő a táplálék intolerancia, mely nem allergiás reakció, hanem emésztési zavarok következménye.)

 A táplálék majdnem minden összetevője képes túlérzékenységi reakciót kiváltani, azonban a fehérje okoz a leggyakrabban allergiás reakciót. A táplálékban található fehérjék allergiát kiváltó jellege valószínűbb akkor, ha ezek hőállóak és részben az emésztéssel szemben is rezisztensek. A főzés csökkenti a legtöbb fehérje allergizáló hatását, az emésztő enzimek pedig teljes egészében megszüntetik.

Gyakori tévhit, pedig nem igaz, hogy a csirke a leggyakrabban allergiát okozó fehérjeforrás. Ezzel szemben Verlinden (Verlinden et al, 2006) vizsgálatai szerin a leggyakrabban allergiás reakciót kiváltó fehérje kutyáknál a marhahús, amely az esetek kb. 36 % -t okozza, ezt követte a tej az esetek 28 %-ban. A csirkehús csak az esetek 9,6 % -ban bizonyult felelősnek az allergia kiváltásáért.

A nem fehérje alapú táplálék allergiák esetében a tartósítószerek, színezékek, gombák okoztak túlérzékenységi reakciókat. A mesterséges adalékok általában önállóan nem okoznak allergiás reakciót, de az arra hajlamos állatokban hozzájárulhatnak a tünetek kialakulásához.

Az átlagos állatorvosi praxisban a táplálék allergia

- az összes bőrbetegségeknek kb. 1 %-át ( és ennek 9,6 %-t okozta csirke)

- az allergiás eredetű bőrbetegségek 10 %-t ( és ennek 9,6 %-t okozta csirke) okozza

- a harmadik leggyakoribb ok, mely allergiás bőrtüneteket okoz kutyában a bolha allergia és az atópia után.

Mindezekből megállapítható, hogy a csirkehús a kutyák összes (1%) bőrbetegségéből 9,6 %-ban volt a kiváltó ok, azaz az összes bőrbetegség 0,1 %-t okozta  a csirkehús, valamint az allergiás bőrpanaszoknak (10%)  kevesebb, mint 1 %-áért felelős, azaz a táplálék allergiáknak kevesebb, mint 1 %-ért felelős a csirkehús.

Ugyanakkor a csirke az egyik legmagasabb biológiai értékű állati eredetű fehérjeforrás kutyák számára, tehát az egyik leginkább javasolható táplálék összetevő.

Fontos a megfelelő diagnosztikai módszer is, miszerint eliminációs diétával igazolt az allergia kiváltója. A mindenkori táp(lálék) benne a fehérjeforrás kiválasztása kizárólag a pontos diagnózis után indokolt.

A táplálék allergia elsősorban bőr és emésztőszervi tünetek formájában jelentkezik.

Bőrtünetek: a leggyakoribb és legjellemzőbb tünet a viszketés, mely nem mutat szezonalítást.

Főleg a pofa, a fül, a végtagok, has aljának a vakarása a jellemző. Gyakran jelentkezik a külső hallójárat gyulladása.  A bőr kipirultsága, apró kiütések is megfigyelhetők az esetek egy részében.

Ezt követik a másodlagos bőrtünetek, a vakarózás során okozott sérülések elfertőződése.

Emésztőszervi tünetek: visszatérően jelentkező hányás, szűnni nem akaró, gyakran gyógyszeres kezelésre sem múló hasmenés.

References

  1. Hypersensitivity Disorders. In: Muller & Kirk’s Small Animal Dermatology. 7th Edition, 2013. Eds: Miller, Griffin, Campbell. Elselvier Mosby, St Louis, Missouri, USA.  Chapter 8. 363-431
  2. August JR. Dietary hypersensitivity in dogs: Cutaneous manifestations, diagnosis and treatment. Comp Cont Educ 1985: 7: 469
  3. Carlotti DN, et al. Food allergy in dogs and cats: A review and report of 43 cases. Vet Derm 1990. 1: 55
  4. Walton GS. Skin responses in the dog and cat to ingested allergens. Observations on one hundred confirmed cases. Vet Rec 1967;81(27):709-13.
  5. Roudebush P, et al. Protein characteristics of commercial limited-antigen feline hypoallergenic diets. Vet Derm 1994; 5: 69
  6. Cave N. Hydrolysed Diets. Royal Canin Webinar 2014, 27th August
  7. Roudebush P, Guilford WG, Jackson HA. Adverse reactions to foods. In: Hand MS, Thatcher CD, Remillard RL, Roudebush P, Novotny BJ, eds. Small animal clinical nutrition. 5th ed. Topeka: Mark Morris Institute, 2010;609-635.

 berkenyi

 

 Írta: Dr. Berkényi Tamás, állatorvos